Mi az allergia?
Allergiatípusok és azok
jellemző tünetei
Mi okozhat allergiát?
Rizikótényezők
Diagnózis
és kezelés
Megelőzés
Jó tanácsok otthonra
4. RÉSZ
ELŐZETES
1. RÉSZ
2. RÉSZ
3. RÉSZ
4. RÉSZ

Allergiatípusok és azok jellemző tünetei

Mi az allergia?

Allergia akkor fordul elő, amikor az immunrendszere tévesen és túlzott mértékben kezd el védekezni egy olyan idegen anyaggal - például virágporral, méhméreggel, háziállatszőrrel - vagy olyan étellel szemben, amely a legtöbb emberben nem vált ki reakciót.

Többféle túlérzékenységi reakció ismert az emberi szervezetben, de allergiának általában azt nevezik, amikor az immunrendszer un. specifikus IgE antitestnek (immunglobulinnak) nevezett ellenanyagokat termel. Ha allergiája van, az immunrendszere az adott allergént károsnak tekinti, arra túlérzékeny módon, ellenanyag termeléssel reagál. Ha az ellenagyag kapcsolatba lép az allergénnel, az immunrendszer reakciójaként különböző gyulladásos folyamatok lobbanhatnak be a bőrön, az orrban, a légutakban vagy az emésztőrendszerben.

Az allergia súlyossága személyenként változó, és kisebb irritációtól kezdve az anafilaxiáig terjedhet - ez utóbbi potenciálisan életveszélyes vészhelyzet. Bár a legtöbb allergia nem gyógyítható meg, a kezelések segíthetnek az allergiás tünetek enyhítésében.

Allergia típusai és jellemző tünetei
Az allergiás tünetek – allergéntől függően – hatással lehetnek a légutak, az orrmelléküregek és orrjáratok, a bőr és az emésztőrendszer normális működésére. Az allergiás reakciók az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Néhány súlyos esetben az allergia életveszélyes reakciót válthat ki, amelyet anafilaxia néven ismerünk.

A szénanátha, más néven allergiás nátha, a következőket okozhatja:
  • tüsszögés
  • az orr, a szem, a fül, vagy a szájpadlás viszketése
  • orrfolyás, orrdugulás
  • vizes, vörös vagy duzzadt szemek (kötőhártya-gyulladás)
Az ételallergia a következőket okozhatja:
  • bizsergés a szájban
  • az ajkak, a nyelv, az arc vagy a torok duzzanata
  • hasfájás, hasmenés, egyéb gyomor-bél tünet
  • csalánkiütés
  • anafilaxia
A rovarcsípés-allergia a következőket okozhatja:
  • duzzanat (ödéma) a csípés helyén
  • viszketés vagy csalánkiütés akár testszerte
  • köhögés, szorító érzés a mellkasban, zihálás, légszomj vagy fulladás
  • a vérkeringés súlyos elégtelensége
A gyógyszerallergia a következőket okozhatja:
  • csalánkiütés
  • viszkető bőr
  • kiütés
  • arc-, ajak- vagy szemhéjduzzanat
  • bőr és nyálkahártya kisebesedés
  • anafilaxia
Az atópiás dermatitis allergiás bőrbetegség, amelyet ekcémának is neveznek, a bőr:
  • viszketését
  • vörösödését
  • hámlását, kiszáradását, kisebesedését okozza,
  • vagy anafilaxiát okozhat
*Anafilaxia: Bizonyos típusú allergiák, beleértve az ételallergiát és a rovarcsípést is, súlyos reakciót válthatnak ki, amelyet anafilaxiának hívnak. Az anafilaxia jelei és tünetei lehetnek a következők:
  • duzzanat, oedema
  • bőrkiütés
  • vérnyomásesés
  • szapora, gyenge pulzus
  • súlyos légszomj
  • hányinger és hányás
  • eszméletvesztés

Rizikótényezők

Mi okozhat allergiát?

Az allergia akkor kezdődik, amikor az immunrendszer egy általában ártalmatlan anyagot veszélyes betolakodónak tekint. Elkezd olyan antitesteket termelni, amelyek kapcsolódni tudnak az adott allergénnel, így amikor a szervezet ismét találkozik az allergénnel, ezek az antitestek számos immunrendszeri eredetű anyagot, például hisztamint és más gyulladásos anyagokat szabadíthatnak fel, amelyek az allergiás tüneteket okozzák.

Az allergiát kiváltó leggyakoribb tényezők a következők:
  • Léguti allergének, például pollen, állati szőr, poratka és penész
  • Bizonzos ételek, különösen a mogyorót, a diófélék, a búza, a szója, a hal, a kagyló, a tojás és a tej
  • Rovarcsípések, például méh vagy darázs
  • Gyógyszerek, különösen penicillin vagy penicillin alapú antibiotikumok
  • Latex vagy más olyan anyagok, amelyeket megérint, amelyek allegiás börreakciókat okozhatnak
  • Fémek, fogászati anyagok
Kockázati tényezők
Nagyobb valószínűséggel alakul ki allergia:
  • Gyermekek esetén, ha a családban előfordul asztma vagy allergia, például szénanátha, étel allergia, csalánkiütés vagy ekcéma
  • Meglévő asztmás vagy más allergiás állapotban
  • Kisebb létszámú családokban, ha kisebb a fertőző betegségek kockázata
    Ha magas a légszennyezettség
Az allergia növeli bizonyos egyéb orvosi problémák kockázatát, beleértve:
  • Anafilaxia – ha súlyos allergiája van, fokozott a kockázata az anafilaxia kialakulásának. Az anafliaxia leggyakoribb kiváltó okai az ételek, a gyógyszerek és a rovarcsípés. Asztma – ha allergiája van, akkor valószínűbb az asztma – az immunrendszer reakciója, amely
  • hátrányosan befolyásolja a légutakat és a légzést – kialakulása. Sok esetben az asztmát a környezetben található allergének való kitettség váltja ki (allergia okozta asztma). Sinusitis és a fül vagy tüdő fertőzései – Ha szénanáthában vagy asztmában szenved, nagyobb a kockázata ezek kialakulásának.
  • Orrmelléküreg gyulladás (sinusitis) és a fül vagy tüdő fertőzései – Ha szénanáthában vagy asztmában szenved, nagyobb a kockázata ezek kialakulásának.

Diagnózis és kezelés

Diagnózis

Annak értékelése, hogy van-e allergiája, orvosa valószínűleg:
  • részletes kérdéseket fog feltenni a tüneteiről
  • fizikális vizsgálatokat végez (pl. légzésvizsgálat, a testi tünetek vizsgálata stb.).
  • Megkérheti, hogy vezessen naplót a tünetekről és a lehetséges kiváltó okokról.
Ha ételallergiája van, orvosa valószínűleg:
  • Megkérheti, hogy vezessen naplót az elfogyasztott ételekről.
Tesztek
  • Bőrtesztek – Az orvos vagy a nővér megszúrja a bőrt, vagy a bőr felületére felhelyezve kis mennyiségű fehérje hatásnak teszi ki a potenciális allergéneket illetően. Ha allergiás, valószínűleg a bőrteszt helyén duzzanat képződik.
  • Vérvizsgálat – specifikus IgE vérvizsgálat, ami az allergiát okozó antitestek mennyiségét méri a véráramban, amelyek immunglobulin E (IgE) antitestekként ismertek. A vérmintát orvosi laboratóriumba küldik, ahol megvizsgálják a lehetséges allergének iránti érzékenység bizonyítékát. Azonban nem minden pozitív teszt eredmény jelent allergiát!

Ha orvosa gyanítja, hogy problémáit nem allergia okozza, egyéb vizsgálatok segíthetnek más orvosi problémák azonosításában vagy kizárásában.

Kezelés
Az allergiás kezelések a következőket tartalmazzák:
  • Allergén elkerülése – orvosa segít lépéseket tenni az allergiát kiváltó tényezők azonosításában és elkerülésében. Ez általában a legfontosabb lépés az allergiás reakciók megelőzésében és a tünetek csökkentésében.
  • Gyógyszerek – az allergiától függően a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni az immunrendszer reakcióját és enyhíteni a tüneteket. Orvosa vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszereket javasolhat tabletták, orrspray vagy szemcsepp formájában.
  • Immunterápia – súlyos allergia vagy más, kezelésére nem kielégítően kontrollált allergia esetén orvosa allergénspecifikus immunterápiát javasolhat. Ez a kezelés tisztított allergénkivonatok injekcióinak sorozatát foglalja magában, általában néhány éven keresztül, általában havi rendszerességgel alkalmazva. Az immunterápia másik formája (nyelv alatti) tabletta vagy spray, amit a páciens az otthonában napi rendszerességgel használ, szintén több éven át. Pollenek esetében az évente néhány hónapon át (4-5) történő adagolást jelent, a pollenszezon előtt kezdve és annak végéig folytatva.
  • Sürgősségi adrenalin – ha önnél fennáll az anafilaxia veszélye, lehetőleg mindig tartson magánál hordozható, előretöltött automata injekciós eszközt, amely adrenalint (másik nevén epinefrint) tartalmaz súlyos allergiás reakció esetére, Az auto-injektort úgy tervezték meg, hogy életveszélyes anafilaxiás reakció veszélye esetén a betegek saját maguk használhassák egy meghatározott adrenalin adag combizomba juttatására, amíg sürgősségi kezelést nem kap.

Megelőzés

Jó tanácsok otthonra

Az allergiát kiváltó leggyakoribb tényezők a következők:
  • Kerülje az ismert kiváltó tényezőket. Még akkor is, ha az allergiás tüneteit kezeli, próbálja elkerülni a kiváltó okokat. Ha például pollenallergiás, maradjon zárt térben, ha magas a pollenkoncentráció az adott területen. Érdemes pollentérképet használni. Haját naponta mossa, ruháját naponta váltsa, és a mosott ruhát ne szárítsa szabad levegőn. Ha allergiás a poratkákra, sűrűn portalanítson és porszívózzon, valamint gyakran mosson ágyneműt.
  • Vezessen naplót - Próbálja meghatározni, hogy mi okozza vagy súlyosbítja az allergiás tüneteket. Kövesse nyomon a tevékenységét, merre jár az adott napon, mit eszik, mikor jelentkeznek a tünetek, esetleg mi az a kezelés, ami segít. Ez segíthet Önnek és orvosának a kiváltó okok azonosításában, a megfelelő terápia kiválasztásában. Már Magyarországon is elérhető mobil applikáció tüneteinek rögzítésére és tevékenységének naplózására.
  • Viseljen orvosi figyelmeztető karkötőt. Ha súlyos allergiás reakciója volt, az orvosi figyelmeztető karkötő (vagy nyaklánc) tudatja másokkal, hogy súlyos allergiája van, és nem tud kommunikálni.
Otthonában figyeljen oda:
  • A megfelelő hőmérséklet és páratartalom kialakítására - a forró, párás lakóterek a poratka és a penész szaporodási területei. Tartsa a hőmérsékletet 20-22 °C között, és tartsa a relatív páratartalmat legfeljebb 50%-on. Tisztítsa meg vagy cserélje ki a kis részecskeszűrőket a központi fűtési és hűtési rendszerekben, valamint a szobai légkondicionálókban legalább havonta egyszer.
  • A penész kerülésére - meleg időben csukja be az ajtókat és ablakokat, és használjon légkondicionálót valamint páramentesítőt, ha teheti. Távolítsa el a nem mosható szennyezett anyagokat, például a szőnyeget. Tisztítsa meg a mosható anyagokat 5%-os klórtartalmú fehérítő oldattal, és a penész eltávolításakor viseljen védőmaszkot. Ellenőrizze a tető és a mennyezet vízszivárgását.
  • A heti takarítási rutin betartására – Nedves felmosás a fa, linóleum, kőpadlókon és porszívózás a padlószőnyegen. Használjon porszívót kis részecske- vagy nagy hatásfokú részecske-levegő- (HEPA) szűrővel. Nedves ruhával tisztítsa meg a többi felületet, beleértve az ajtók tetejét, az ablakpárkányokat és az ablakkereteket. Ha allergiája van, viseljen porvédő maszkot, vagy kérjen meg valakit, akinek nincs allergiája, és elvégzi ezt a munkát.
  • A dohányzás kerülésére – Tiltsa ki a dohányzást a házból!
További jó tanácsok

Viseljünk nyáron napszemüveget, így csökkenthetjük a szembe jutó virágpor mennyiségét.

Bár már a mindennapjaink részévé vált, az allergiásoknak különösen hasznos lehet szezon idején. Hordjunk maszkot a pollenszezonban, így sokkal kevesebb pollen juthat be a légutakba, ezáltal csökkenhet a nyálkahártya-irritáció.

Pollenszezonban legyen kevesebbet nyitva az ablak, ajtó. Segíthet, ha van a lakásban pollenszűrővel ellátott légkondicionáló.

Lehetőség szerint kerüljük a fűnyírást vagy az olyan szabadtéri helyeket, ahol frissen vágták a füvet. Sokan nem is tudnak róla, de a parlagfű még a bőrön keresztül is allergizálhat, és irtásakor még az egészségeseknek is javasolt kesztyűt viselni.

Az allergiásoknak javasolt a hajmosás vagy öblítés akár naponta, mert a hajban rengeteg pollen tapad meg napközben, és lefekvés után a párnáról kerülhet a légutakba.

Ha állatszőr-allergiától szenved, kerülje az állatokkal való találkozást. Otthonában semmiképp ne tartson kutyát, macskát.

Öblítsük ki gyakran a szemünket tiszta vízzel, így amellett, hogy hűtjük, csökkenthetjük a könnyezést, valamint kimosshatjuk a szembe már bekerült polleneket is.

Kerüljük a dohányfüstös helyeket, mert a dohányfüst irritálhatja a légutakat, és súlyosbítjhatja az allergiás tüneteket.

Magyar Allergológiai
és Klinikai Immunológiai Társaság

Magyar Fül-, Orr, Gége
és Fej-, Nyaksebész orvosok egyesülete

A weboldalon található tartalmat lektorálta:

Dr. Kraxner Helga PhD, egyetemi adjunktus

Semmelweis Egyetem  Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

fül-orr-gégész, klinikai allergológus és immunológus, audiológus szakorvos

Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság

Hungarian Society of Allergology and Clinical Immunology

4032 Debrecen, Móricz Zsigmond u. 22

[ www.makit.hu ]

Copyright © 2021 Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság

Minden jog fenntartva.